A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. nem versenyez a jegybankkal; az MNB növekedési hitelprogramja kedvező ugyan a vállalkozásoknak, de nem tart örökké, és nem kezeli az egy évnél hosszabb lejáratú hiteligényeket, amelyekre az MFB kínálna megoldást a jövőben - nyilatkozta a Heti Válasznak Nagy Csaba.
A Növekedési Hitelprogram egyes feltételeinek módosítása mellett döntött a Monetáris Tanács és az MNB vezetése - közölte a jegybank. A változások 2014. január 1-jén lépnek majd hatályba, lényegük:
1. A jegybank állásfoglalása szerint a több mint félmillió hazai őstermelő és családi gazdálkodó is jogosult a hitelre.
2. Az eddigi 3 milliárd helyett 10 milliárd forint lesz a hitelösszeg felső határa.
3. A lízingcégeket is bevonják a programba: ők is nyújthatnak finanszírozást, és az ő állományukat is kiválthatják a kkv-k más finanszírozással.
A módosításokkal a hitelpiac szereplőinek igényeit veszi figyelembe a jegybank, várva a további javaslatokat is.
A banki konszenzus szerint 500-700 milliárd forint fogyhat el a bankszektorban a Növekedési Hitelprogram második szakaszának 2000 milliárdjából - mondta a Portfolio.hu-nak Aladics Sándor. Az OTP kereskedelmi banki divíziójának igazgatója kiterjesztené a programot a bérlakásépítésre és az értékesítési célú lakásfejlesztésre is. A Növekedési Hitelprogramon kívül is van élet: az Eximbank által refinanszírozott hitelekben, a kereskedelmi faktoringban és a saját forrásból történő hitelezésben is hisznek a vállalati fronton egyre aktívabb OTP-nél.
Hat éve nem tartott olyan kevés pénzt lekötött betétben a magyar lakosság, mint most. Nem véletlenül: egy lekötött forintbetétre ma már csak átlag 2,9%-ot fizetnek a bankok. Négy év alatt több mint ötödével csökkent a lekötött lakossági betétek állománya, ezen belül az éven belülieké csaknem a harmadával. Ez viszont azért sem fáj nagyon a bankoknak, mert a vállalati betétek időközben jelentősen gyarapodtak. A Növekedési Hitelprogram ellenére még kisebb ma a vállalatok hazai banki tartozása, mint egy évvel ezelőtt, és a lakáshitelezés is gyenge lángon ég.
Az MNB által tervezett 2000 milliárd forintból 800-1000 milliárd forint kelhet el a Növekedési Hitelprogram második szakaszában - vélték a jegybank szerdai konferenciájának egyik panelbeszélgetésében a bankvezetők közül ketten is. Probléma, hogy van olyan ügyfélkör, amelyet racionális banki szereplő a meglévő 2,5%-os maximális marzs mellett nem hitelezhet meg prudens módon. Elhangzott: a lakópark-építési célú projekthitelezésre és bérlakás-építésre is kiterjesztené a bankszövetség a programot, ezt azonban egyelőre kizártnak tartja az MNB, de vizsgálja a jövőbeni lehetőségét.
Hitelezési fordulatot hozott a Növekedési Hitelprogram, amely a várakozások feletti arányban hozott új, illetve beruházási célú hiteleket az első szakaszban - mondta a jegybank mai konferenciáján Balog Ádám alelnök. Hegedűs Éva, a Gránit Bank alelnök-vezérigazgatója szerint a program változást hozott a fejekben.
Az elmúlt fél évben monetáris politikai fordulatot hajtott végre és gazdaságtörténeti rekordot ért el a Magyar Nemzeti Bank, közösen a bankokkal és vállalkozásokkal. Ezt a 2010-ben indult gazdaságpolitikai fordulat tette lehetővé - mondta a Magyar Nemzeti Bank szerdai konferenciáján Matolcsy György jegybankelnök. Megvédte az egykulcsos adót, amely nélkül szerinte a Növekedési Hitelprogram sem indulhatott volna el. A Monetáris Tanács többségének szerinte eddig mindig igaza volt, van lehetőség a jövőben is további kamatcsökkentésre.
Nehéz elképzelni, hogy az Ausztriánál lényegesen kisebb GDP-vel rendelkező Magyarország megélne a jövőben is egy nagyságrenddel nagyobb létszámú bankpiaccal - mondja Kozma András. A német tulajdonban lévő hazai Commerzbank elnök-vezérigazgatója a Növekedési Hitelprogram második szakaszáról és a tranzakciós illetékről is megosztja véleményét a Portfolio.hu-nak adott interjújában.
Minden idők legmagasabb szintjére, 5000 milliárd forint fölé kapaszkodott a kéthetes MNB-kötvények forgalomban lévő állománya a mai tender eredményei alapján. Mivel szeptember vége óta bő 700 milliárd forinttal, azaz drasztikusan nőtt az állomány, így - ismerve a folyósítás ütemét - joggal feltételezhető, hogy a fejlemény nagyrészt a jegybank Növekedési Hitelprogramjának első szakaszával, az abból származó nagy likviditástöbblet bankrendszeri lecsapódásával függ össze. A hatalmas változás egyúttal azt is jelenti, hogy a jegybanknak egyre nagyobb kéthetes kötvényállományra kell fizetnie az alapkamatot, igaz, annak mértéke egyre alacsonyabb.
A Növekedési Hitelprogram 701 milliárd forintos első szakaszának mintegy fele teremtett ténylegesen új hitelt a gazdaságban - következtethető ki a jegybank friss adataiból. A vállalati hitelállomány ismét növekedésnek indult, hogy azonban ez tartós lesz-e, az többek között a program második szakaszán múlhat. A jegybank friss, szeptemberi adataiból az is kiderül, hogy 50%-kal több lakáshitelt vettek fel a családok, mint egy évvel korábban, köszönhetően a rekord alacsony kamatszintnek is. Egy átlagos forintbetétre ma már csak 3% körüli kamatot fizetnek a bankok, nem csoda, hogy a lakossági betétkivonás ismét gyorsult - egy év alatt 8%-kal csökkent a lakossági betétállomány.
A hazai kis- és középvállalkozások hitelhez jutása továbbra sem könnyű, az adminisztrációs terhek is magasak, az adókörnyezet pedig gyorsan változó és nehezen kiszámítható, összegezte a KKV-kal kapcsolatos gondolatait a Portfolio.hu-nak Szóráth Tamás, az Alveola Kft. ügyvezetője. A vállalat a gazdasági környezet kiszámíthatatlansága miatt jellemzően már csak egy, másfél évre tervez előre és tevékenységét negyedévente finomhangolja. Szóráth tapasztalata szerint az elmúlt években főként a külföldi tulajdonú bankok szigorítottak a feltételrendszereken, nehezebb lett a finanszírozáshoz való hozzájutás, ezért is üdvözlik a jegybank Növekedési Hitelprogramját.
Két-három hazai nagybank tulajdonosa is elhagyja a következő öt évben Magyarországot - véli a Budapest Economic Forum közönségének kétharmada. A Portfolio.hu csütörtöki konferenciájának második, bankvezérekkel és pénzügyi vezetőkkel zajló panelbeszélgetésén eltérően ítélték meg a résztvevők a Növekedési Hitelprogramot, és azt is, várható-e hitelezési fordulat Magyarországon a közeljövőben, ha igen, mely szegmensekben. Egyetértettek viszont abban, hogy a növekedéshez kiszámítható gazdaságpolitika kell.
Hosszú hallgatás után ma elárulta az OTP, mekkora összegre szerződött le a Magyar Nemzeti Bankkal. Kiderült, hogy a bankok közül a legnagyobbra, így a Növekedési Hitelprogram első szakaszának bankok közötti megoszlását 91%-ban megismertük.
A rövidtávú fiskális és monetáris lépések ellenére a magyar gazdaság helyzete továbbra is gyászos - véli Jaksity György. A Concorde Értékpapír igazgatóságának elnöke szerint miközben folytatódik a jövőnk felélése és emiatt a hosszú távú növekedési pályánk kilátásai inkább romlanak még az alacsony kamatok ellenére is, amelyek viszont kérdéses, hogy meddig fenntarthatóak. Jaksity György szerint probléma az is, hogy a magyar gazdaság GDP arányos beruházási rátája a régióban és világviszonylatban is rendkívül alacsony, ami miatt a magánszektorban az új munkahelyek nem jönnek létre, miközben a válságadók, a rezsicsökkentés és egyéb akciók miatt viszont hetente jelentenek be az érintett cégek leépítéseket. Az eurózónáról optimistábban vélekedett Jaksity. Elmondása szerint az EU és az euró jövőjében hisz, de nem elképzelhetetlen egy a szétesés valamilyen formáját jelentő forgatókönyv is.
Egy átlagos hónap csaknem négyszeresére rúgó, 547 milliárdnyi forinthitelre szerződtek augusztusban a vállalatok, ami abszolút rekordnak számít - derül ki az MNB friss adataiból. A Növekedési Hitelprogram már ekkor megakasztotta a vállalati hitelállomány zsugorodását, ám az első szakaszban rendelkezésre álló források jó részét csak szeptemberben folyósították a bankok, így végső mérleget csak a következő havi statisztikából vonhatunk. Az viszont már most kiderült, hogy augusztusban tovább csökkentek a betéti és hitelkamatok, a kamatcsökkenés kissé már a meglévő lakossági devizahitelekre is "átragadt". A lakossági betétkivonás mértéke eközben csökkent, de a jelenség rendületlenül folytatódik. Egy éven belül lekötött forintbetétre átlagosan már csak 3,26%-os kamatot fizettek a bankok augusztusban, egy évvel ezelőtt még 6,78% volt ugyanez az érték.
Holnap indul az MNB Növekedési Hitelprogramjának második szakasza. 2014 végéig 2000 milliárd forintot terítene szét a jegybank a kkv-szektorban. Ennek növekedésserkentő hatása jó hír a gazdaságnak, ugyanakkor a program költségeit is állniuk kell valakiknek, ezek pedig az adófizetők lesznek. Kérdéses ezért, pozitív lesz-e a program végső egyenlege a nemzetgazdaság számára. Emellett nem valószínű, hogy a bankok megint elkapkodják majd az ingyen forrást, ekkora tömegű hitelt ugyanis 2,5%-os kamat mellett valószínűleg nem éri meg kihelyezniük. A 2000 milliárdos terv inkább csak egy elméleti keretösszegként értelmezhető: közel 60%-át (!) jelenti a kkv-k meglévő hitelállományának. 7 kérdés, 7 válasz következik a jegybank programjának újabb szakaszáról, amely most inkább lehetőségnek, mint kényszernek tűnik a hazai vállalati hitelpiac számára.
1800 milliárd forintnyi új hitelt helyezne ki az MNB a jövő héttől 2014 végéig a magyar gazdaságba a hitelintézeteken keresztül. Mivel a Növekedési Hitelprogram első szakaszához képest megemelkedhet a kevésbé jó hitelképességű vállalkozások aránya a programban, megnőhet a kezességvállalásos ügyletek aránya is. A kezességhez pedig az állam díjtámogatást nyújt, emiatt több milliárd forinttal emelkedhetnek az állami kiadások.
Az alapkamat-csökkentés ma már nem az egyetlen, sőt nem is a fő eszköze a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris enyhítési folyamatának, amely több fronton zajlik - fogalmazott szerdai értékelésében Diana Pasquale, a Morgan Stanley londoni közgazdásza.
A kkv-finanszírozásban meglévő 1,6 százalékos piaci részesedését érdemben javította a TakarékBank a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjának első üteme révén - mondta Tari István, a Takarékbank osztályvezetője az MTI-nek.
Sok magyar utas került bajba ezek miatt.
Nagyon jó a hangulat a tőkepiacokon.
Elég volt néhány pletyka.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
